Claudius császár Kr. u. 50 körül megalapította a mai város elődjét Colonia Claudia Savaria néven, amely rövid idő alatt felvirágzott és Pannónia tartomány polgári központjává vált. 860 körül a város a salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a XI. század folyamán a győri püspökség birtokába került.
1578-ban a pozsonyi országgyűlés a törökök támadásai elől a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette, mely ez által vált a megye székhelyévé. A Bocskai felkelés alatt a várost fenyegető veszélyek elől a levéltárat Németújvárra menekítették, de ott egy tűzvész során valamennyi okirat elpusztult. A Rákóczi szabadságharc idején a várost felváltva birtokolták a kurucok és a labancok. A bajokat csak tetézte az 1711-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész, amelyben elpusztult a vár és a városháza is.
Nagy jelentőségű az 1777-es év, amikor Mária Terézia királynő megalapította a Szombathelyi Püspökséget, s élére kinevezte Szily János püspököt. Neki köszönhetően felépült a híres, Templom-téri barokk épületegyüttes, mely ma is a város egyik büszkesége.
A természet nem kímélte a várost, 1813-ban árvíz, majd 1817-ben tűzvész sújtotta.
Az 1800-as évek végén Éhen Gyula polgármestersége alatt Szombathely modern várossá fejlődött. A II. világháború sem múlt el nyomtalanul, az 1945. március 4-i bombázás során elpusztult a belváros jelentős része, megsérült a Székesegyház és megsemmisült a városháza, ám a lakosság segítségével újjáépítették a várost. A megyeszékhely a hagyományok őrzése mellett gyorsan és dinamikusan fejlődött és fejlődik ma is, bővülő gazdasága megteremti a további előrelépés lehetőségét. |
Szombathelyről 
)
)
